2014. június 23., hétfő

27.fejezet

-Szerintem ennyi elég lesz-mondtam a lányoknak, ágakkal megpakolt kézzel.
-Menjünk vissza, amúgy is elég sötét lett-nézett körbe kissé ijedten Caroline.
Lassan battyogtunk, mire Nicky felsikoltott.
-Ááá, idióta! A frászt hozni rám!-püfölte Harry mellkasát, de ő csak nevetett.
-Bocsi, nem tudtam, hogy ilyen ijedős vagy.
-Nem is vagyok, csak...nem és kész-fonta össze durcásan a kezeit maga előtt.
-Rendben, rendben-nevetett tovább Harry.

-Énekeljünk!-kiáltotta Perrie.
-Amit csak szeretnél, mi legyen?-fogta meg Zayn a kezét.
Istenem, de édesek!
-Hmmm, You and I.
-Okéé, várjatok-fogta magát Niall és beszaladt a sátrunkba, majd kezében a gitárjával visszaült mellém.

I figured it out. 
I figured it out from black and white. 
Seconds and hours. 
Maybe they had to take some time. 

I know how it goes. 
I know how it goes from wrong to right. 
Silence and sound. 
Did they ever hold each other tight. 
Like us did they ever fight, like us. 

You and I 
We don't wanna be like them. 
We can make it to the end. 
Nothing can come between. 
You and I. 

Not even the Gods above. 
Could separate the two of us. 
No, nothing can come between. 
You and I. 
Oh, you and I. 

I figured it out. 
Saw the mistakes of up and down. 
Meet in the middle. 
There's always room for common ground. 

See what it's like 
See what it's like for day and night. 
Never together. 
Cause they see things in a different light. 

Like us, 
they never tried like us. 

You and I 
We don't wanna be like them. 
We can make it to the end. 
Nothing can come between. 
You and I. 

Not even the Gods above. 
Could separate the two of us. 

Cause you and I 
We don't wanna be like them. 
We can make it to the end. 
Nothing can come between. 

You and I. 
Not even the Gods above. 
Could separate the two of us. 
Nothing can come between. 

You and I. 
Not even the Gods above. 
Could separate the two of us. 
Nothing can come between. 

You and I. 
Oh, you and I. 
You and I. 
We can make it if we try. 
Oh, you and I.

-Szeretlek-döntötte Niall a homlokát az enyémnek.
-Én is szeretlek-mosolyodtam el, majd megcsókoltam.
-Srácok, mi megyünk, jóéjt-állt fel a Zerrie páros és bementek a sátrukba, akiket nem sokkal követtek a többiek is, így csak Niall és én maradtunk a tábortűznél.
Már zsibbadt a fenekem a pokróccal fedett földön, ezért a fejemet szerelmem ölébe hajtottam, aki elmosolyodott cselekedetemen.
-Szivem-böktem meg pocakját.
-Hümm?
-Énekelsz nekem?
-Mit énekeljek?
-Azt, amit először hallottam tőletek, amikor megtudtam, hogy énekes vagy-kuncogtam fel.-Story Of My Life.

Written in these walls are the stories that I can't explain 
I leave my heart open but it stays right here empty for days 
She told me in the morning she don't feel the same about us in her bones 
Seems to me that when I die these words will be written on my stone 

And I'll be gone, gone tonight 
The ground beneath my feet is open wide 
The way that I've been holding on too tight 
With nothing in between 

The story of my life 
I take her home 
I drive all night to keep her warm 
And time... is frozen (the story of, the story of) 
The story of my life 
I give her hope 
I spend her love 
Until she's broke 
Inside 
The story of my life (the story of, the story of) 

Written on these walls are the colors that I can't change 
Leave my heart open but it stays right here in its cage 
I know that in the morning now I see us in the light upon a hill 
Although I am broken, my heart is untamed, still 

-Ébren vagy?-hagyta abba az éneklést, látva lehunyt szemeimet.
-Igen, csak...olyan gyönyörű hangod van-zavaromban eltakartam arcom.
-Köszönöm-kuncogott fel, elvéve kezeimet arcom elől.-Zavarban vagy.
-Nem én...csak...-ennél vörösebb már nem is lehetnék. 
-Igen?
-Niall...-újra magam elé emeltem kezeim.-Énhchdahknehmuthomhitmonhdjak.
-Rosalie-nevetett fel hangosan.-Ebből semmit sem értettem.
-Azt mondtam, hogy, én csak nem tudom mit mondjak-néztem szemeibe.
-Niall annyira szeretlek, kérlek csókolj meg-utánozta hangomat.
-Megteszed te azt az engedélyem nélkül is-nevettem.
Lassan lehajolt hozzám, de nem csókolt meg, ajkaink csak súrolták egymást. Orrával megbökte arcomat, száját hozzáérintette enyémhez, majd rögtön el is húzódott. Felemeltem fejemet, de hátrahúzta sajátját.
Most kínozni akar? Mert akkor nagyon jól csinálja!
-Niall..-nyögtem fel fájdalmasan.
-Mit szeretnél?-pajkos fény csillant szemeiben.
-Kérlek.
-Mondd ki Rose, csak ki kell mondanod...
-Csókokj meg!
Ravaszul elmosolyodott, majd összetapasztotta ajkainkat, nyelve masszírozta enyémet, amivel elvette az eszem. Csókja lágy volt és érzéki. Fogkrémje mentolos íze keveredett sajátjával, a kedvenc párosításom!
-Nem...is...volt...olyan...nehéz...kimondani-motyogta a csókok közt.
-Nem...-válaszoltam újra elmélyítve csókunkat.
Lassan felálltunk egy pillanatra sem szakadva el egymástól.
-Ugorj-lihegte.
Tettem, amit mondott. Lábaimat dereka köré fontam, ő megtartott. Elbotorkáltunk a sátrunkig, ahol lefektetett a hálózsákra. Gyorsan behúzta a cipzárt, majd fölém mászott. Adott egy puszit az arcom jobb oldalára, majd bal oldalára, az orromra, a szám a sarkába, mire türelmetlenül magamhoz húztam tarkójánál fogva. Ajkaink tökéletes táncot jártak. Lassan áttért nyakamra, ahol nedves puszikat hagyott, mikor elért fülem mögé, halkan nyöszörögni kezdtem.
-Hmm, megvan a gyengepontod.
Óvatosan fülcimpámba harapott.
-Ah...-nem bírtam csendben maradni.
Először gyengéden, majd egyre erősebben kezdte szívni a fülem alatti bőrt, aminek biztosan nyoma marad. Számba haraptam, hogy elfolytsam nyögéseimet.
-Ne, szeretném hallani a hangod! Engedd el magad-nyomott egy apró puszit számra.
Államtól egészen kulcscsontomig nedves csíkot hagyott nyelvével, majd kezeivel elkezdte piszkálni pólóm alját. Vettem a lapot, felemeltem csípőmet, majd levette a felesleges ruhadarabot. Végigcsókolta mellkasom, mellem vonalát, haladva egyre lejjebb a hasamig, majd vissza a számig. Szenvedélyes csókban forrtunk össze, és remegő kezekkel nyúltam pólójához, amit a segítségével le is vettem róla. Ujjbegyeimmel végigsimítottam felsőtestén, mire megremegett. Szeme sötétebb lett a vágytól. Melltartómhoz nyult, mire meszólalt a vészcsengő a fejemben.
-Niall, várj...-toltam el magamtól.-Ne haragudj, én...még nem állok készen rá-néztem rá bűnbánó szemekkel.
-Semmi baj, rengeteg időnk van még, várok, ameddig csak kell-mosolygott, majd felkelt.-Gyere öltözzünk át-húzott fel, majd kezembe adta pizsamámat.
-Figyelj, elfordulnál?
-Kicsim...rendben-fordított hátat.
Gyorsan átöltöztem és szóltam hogy kész vagyok.
Niall elkezdte kigombolni a nadrágját, amit le is vett, majd megfogta boxere szélét, mire észbe kaptam és ijedten csináltam egy 180 fokos fordulatot. Halkan felkuncogott mögöttem.
-Nem vagyok szégyenlős, kész vagyok.
-De én igen-dobtam neki a nadrágomat.-Aludjunk, fáradt vagyok.
Bebújtunk a hálózsákba, de olyan meleg volt hogy inkább rájuk feküdtünk. Niall a hátamhoz simult, kezét átfonta csípőmön, összekulcsolva ujjainkat.
-Jóéjt-puszilt hajamba.
-Jóéjt-motyogtam, egy percen belül el is nyomott az álom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése