26.fejezet

Reggel teljesen kipihenten ébredtem, ami nem is baj, mert ma megyünk sátorozni. Niall még aludt, ezért extra halkan keltem fel, nem akartam felébreszteni. Bementem a fürdőbe, fogat mostam, megcsináltam a hajam és dobtam fel egy kis sminket. A tükörbe nézve boldogan konstantáltam, hogy a szemem már nem piros, legalább nem kell már használni azt a szemcseppet, borzasztóan csípett.

-Jóreggelt!-kurjantottam a konyhába érve.
-Neked is, tessék-tolt elém Liam egy palacsintával megpakolt tányért.
-Imádlak! És mond csak, egészen véletlenül nincs Nutella?
-Egész véletlenül, van-elővette a szekrényből, majd a kezembe adta.
-Köszönöm-pillantottam rá hálásan.

-Megyek, felkeltem a többieket-mondta, miután megreggeliztem.
-Várj, én is megyek!
A lehető leghalkabban felmentünk a lépcsőn.
-Te kelted Harryt, Vickyt és Niallt, enyém Louis, Caroline és Zayn, oké-suttogtam.
Bólintott, majd elindultunk egymásnak ellenkező irányba. Mikor beléptem Zayn szobájába teljes sötétség fogadott. Hogy tud ez így aludni?! Az orráig se lát el!
Miután megszokta a szemem, megálltam az ágy végében.
-Zayn, Zayn-keltegettem halkan, de semmi, ugyanúgy horkolt tovább.
Rendben, ha a szép módszer nem jön be, bekeményítek. Nagy lendülettel rávetődtem és elkezdtem csikizni.
-Neeeee, basszus!-nevetett álmosan.
-Jóreggelt álomszuszék, pattanj és pakolj, megyünk sátrazni! Ja és hívd fel Perriet!
Válaszul csak halkan felnyögött és lecsukta szemeit.
-Hát jóó...-megindultam felé, hogy megint megcsikizzem, de mikor észrevett, felkiáltott.
-Megyek már, megyek-nevetett fel, majd kikelt az ágyból.
Háromból egy, pipa! Lou szobája felé vettem az irányt, már az ajtó előtt hallottam hangos horkolását.

-Louiiiiis-kiáltottam rá már vagy harmadjára.
Most vagy szivat vagy tényleg ilyen mély alvó. Hmmm...mit tegyek, mit tegyek? Ekkor felvillant a fejem fölött a kis villanykörte, mint a mesékben. Bementem a fürdőbe, öntöttem egy pohárba vizet, aminek a tartalmát a nyakába borítottam.
-Ááá, hideg, hideg, hideg!-visítozott vergődve.
-Pakolj, hívd Eleanort!-futottam ki, mert ahogy ismerem képes lett volna berántani maga mellé a vizes ágyba.
Carolinehoz belépve meglepődve fogadtam, hogy már ébren van.
-Jóreggelt, hogy hogy ilyen korán?
-Neked is, hát nem aludtam túl sokat.
-Ó! Értem. Figyelj ha felöltözöl elmegyünk ruhákat venni neked, jó?-mosolyogtam rá.
-Nem lehet-hajtotta le a fejét.
-Miért nem?
-Nincs pénzem.
-Én fizetek.
-Nem fogadhatom el, így is betolakodtam ide, nem akarok a terhetekre lenni!-szomorkodott.
Odamentem és leültem mellé az ágyra.
-Figyelj, ha így jobban érzed magad, akkor majd visszaadod, ha lesz pénzed-simítottam meg a vállát.-Na?
-Rendben.
-Jajj, gyere ide-tártam szét karjaimat, majd szorosan megöleltem.

Fáradtan estünk be az ajtón, miután hazaértünk a bevásárlásból. Csak 2 órát voltunk, mert siettünk vissza a camping miatt. Megvettünk minden szükségeset Carnek.
-Pihenjetek egy kicsit aztán indulunk, már-pillantott az órájára Liam.-11 óra van.
-Add vissza, hallod! Louiiiiis!-hallottuk pakisztáni barátunk kiáltását.
-Zayn ezeknek a fele nem kell! Minek neked 4 fésű és 5 tükör?
-Kell és kész, kérem vissza!
-Tessék te kis díva-mondta Lou, majd lerobogott hozzánk a lépcsőn, a táskájával a vállán. Még szerencse, hogy én este bepakoltam.
*Kop-Kop*
-Nyitom-futott Harry az ajtóhoz.-Eleanor és Perrie!
-Uramisten!-kiáltottam fel, majd felszaladtam az emeletre.
-Rose, mivan?-hallottam szerelmem kiabálását a konyhából, de nem foglalkoztam vele, bementem a szobánkba és magamra zártam az ajtót. Jesszus, Jesszus, Jesszus! A példaképem most ott áll a nappaliban, nagy valószínűséggel hülyének nézve engem. Berontottam a fürdőbe, hogy legalább fele olyan jól nézzek ki, mint ő! De nem akarom, hogy másmilyennek lásson, mint amilyen valójában vagyok. Mit tegyek?
-Rosalie, minden rendben?
Á, a példaképem kopogtat! Kinyissam? Persze, hogy igen, ez hülye kérdés volt! Huhh, mély levegő , ki és be, ki és be.
-Nem harapok, mi lenne ha kijönnél és beszélgetnénk?-hallottam a hangján, hogy elmosolyodik.
Tuti bolondnak néz és kinevet! Rendben, nem húzom az időt! Lassan elfordítottam a zárat és kinyitottam az ajtót. Élőben még szebb, mint képeken.
-Képzelődöm vagy tényleg Perrie Louise Edwards áll előttem?-motyogtam megdermedve.
Óvatosan megcsípett, mire halkan felnevettem.
-Nem képzelődsz-nyomott három puszit az arcomra-Örülök a találkozásnak.
-Hát még én! Ne haragudj a hülye viselkedésem miatt, csak huhh...te vagy...
-A példaképed?-mosolygott rám.-Tudom, Niall említette, és igazán örülök neki, hogy én vagyok. De gyere, mert a fiúk már nagyon várnak.
Elindult, de én nem voltam képes megmozdulni.
-Gyere!-nevetett majd megfogta a kezem és maga után húzott.
Perrie Edwards megfogta a kezem! Mikor leértünk mindenki vigyorogva fogadott minket.
-Szia, Eleanor vagyok-ugrott elém, majd adott három puszit.
-Tudom, én meg Rosalie-mosolyogtam tejbetök módjára.
Mindig is szerettem volna megismerni őket és olyan jó, hogy ez a kívánságom is valóra vált. Niall odajött mellém, átkarolta a derekam, majd megcsókolt.
-Szeretlek.
-Én is szeretlek.
-Tütürürű, indulás!-kapta fel Louis Eleanort és kifutott vele a kocsihoz, ahol már Bobby és Nicky várt ránk.
Mivel sokan voltunk, három kocsival mentünk.
1.sofőr: Louis utasok: Eleanor, Liam, Caroline
2.sofőr: Niall utasok: Perrie, Zayn és Én
3.sofőr: Harry utasok: Vicky, Nicky, Bobby

Az út ismerkedéssel telt. Legalábbis Perrie és én köztem. Megkértük Zaynt, hogy üljön előre, mi had beszélgethessünk. Perrie nagyon aranyos, vicces és kedves, egész úton nevettünk, csomó mindent megtudtunk egymásról, jól összebarátkoztunk. Perrie Louise Edwards a barátnőm! Oké, lenyugszom.

-Rendben, itt vagyunk-álltunk meg valahol az erdő közepén.
Mindenki fáradtam dobta le a cuccát.
-Kezdjünk neki a sátraknak, essünk túl rajta-javasolta Zayn, amivel mindenki egyetértett.
Sátorfelosztás: »Louis, Eleanor
»Bobby, Nicky
»Harry, Vicky
»Zayn, Perrie
»Liam, Caroline
»Niall, Rose
-Áucs!-estem el már sokadjára.
-Minden oké?-segített fel szerelmem, mire hálásan megcsókoltam.
-Igen, csak nem tudom felállítani!
-Ezt olyan vicces volt hallani-röhögött Harry mellettünk.
-Hülye!-nevettem fel én is.
-Nyugszik a Harry!-csapta játékosan vállba barátnője.
-Ugyan már baby, tudod, hogy nekem csak te kellessz-smárolta le szenvedélyesen.
-Szobára!-kiabálta Louis, mire a göndör felmutatta középső ujját.
-Csajok, menjünk ágakat keresni a tábortűzhöz. Fiúk állítsátok fel addig a sátrakat!-mondta Eleanor, majd mi lányok elindultunk az erdőbe.