13.fejezet

Hy Guys!
Elnézést a tegnapi csúszásért, nem volt ihletem, bosszankidtam is miatta! De most itt az új rész.
Jó olvasást,
*Dreamy Girl*

Ui: Jobbulást Niallnak! I love you<3

Miután elszakadtunk egymástól Harry száz wattos mosolyát rám villantotta, aminek hatására én is bárgyún vigyorogni kezdtem. Ha valaki látna minket tuti beiratna egy diliházba. Két fiatal, akik már vagy 5 perce mosolyognak egymásra.
-Akkor mi most...?-hagyom félbe a mondatot.
-Ha vállalod azt, ami velem jár, akkor igen.-néz rám gyönyörű zöld szemeivel, amivel gúzsba vág.
-Harry nekem te kellessz és nem a hírneved! Bármit képes vagyok elviselni, ha eggyütt vagyunk.-magától jöttek a szavak a számra.
Mikor észbe kaptam, hogy mit is mondtam, elpirultam. Lehajtottam a fejem, elkezdtem tanulmányozni a szőnyeget. Harry felnevet cselekedetemem, majd a karjaiba von.
-Édes vagy, szeretem az édes lányokat.-vigyorog rám perverz fejjel.
-Perverz disznó!-boxolom vállba nevetve.
Úgy döntöttünk lemegyünk és elujságoljuk a többieknek a nagy hírt. Kézenfogva sétáltunk le az emeletről, a nappaliban punnyadó barátaink felé. Mikor meghallották lépteinket hátrafordultak. Először mindenki arcát a döbbenet, majd a tejbetök vigyorgás vette át.
-Mondtam, mondtam, mondtam!-ugrott fel Louis a kanapéről és igen "érett" módon elkezdett pattogni.
Mindenki nagyon aranyos volt, megkaptuk a gratulációkat. A délután többi részét baromkodással töltöttük. A srácok hihetetlenül aranyosak, kedvesek és figyelmesek. Sokat beszélgettünk és megismertük egymást. Este maradtunk vacsorára, Harryvel főztünk. Elég sokára lett kész a kaja, néha-néha elkalandoztunk. Lopott csókokat és huncut pillantásokat váltottunk. A végére csak elkészült a milánói, mint megtudtam ez Harry kedvence, nem mellesleg az enyém is. A vacsora igazán finom lett, nem egóból mondom, csak egészséges az önbizalmam. Este kilenc körül hazaindultunk barátnőmmel, alig bírtam elrángatni Nialltől.

*Rose szemszöge*
Reggel vidáman keltem fel. Annyira örülök, hogy Vickynek összejött a dolog. Elvégeztem a szokásos rutint a fürdőben, majd lementem a konyhába egy pohár kávéért. Vicky már a kanapén ült, mosolyogva Spongyabobot nézett. Gyorsan öntöttem magamnak a forró italból, majd levetettem magam barátnőm mellé. Vidáman csacsogtunk, majd elindultunk a munkába.

-Basszus, Rose!-biccent Vicky az ajtó felé.
Már megint az az erőszakos seggfej, akit a multkor kidobtunk.
-Nem megmondtam, hogy többet ne told ide a képed?!-kiált rá Vicky, miközben próbálja kitaszigálni az üzletből.
-Nyugi szivi, nem hozzád jöttem. A barátnőddel szeretnék beszélni.-mosolyog rám.
Ha most nem beszélek vele talán sosem hagy békén. Idegesen az ajtó felé intek. Kilépünk a londoni hidegbe.
-Mit akarsz?-rivallok rá mérgesen.
-Azt, amit te is! Nem kell megjátszanod magad, most nincs itt a barátnőd.-mosolyog még mindig ördögin.
-Soha a büdös életbe semmit sem akartam tőled! Van barátom, fogd fel és hagyj békén!
Mondatom végén hirtelen a fenekemre csúsztatja a kezét, majd durván belemarkol. Felmegy bennem a pumpa, hatalmas pofont adok az arcára. Arra nem számítottam, hogy ezzel csak mégjobban felidegesítem. Durván a falnak nyom és erőszakosan megcsókol. Erőszakosan ledugja a nyelvét a torkomon, amire öklendeznem kell, de nem foglalkozik vele. Mielőtt tovább fajulna a dolog, hirtelen eltűnik előlem. Zavartam pillantok oldalra, ahol a srác hever durva monoklival a szeme alatt. Niall tornyosul fölé, tintafestéket nem tűrő dolgokat mond a srácnak, mire ő elhúzza a csíkot. Niall rám kapja a tekintetét, csalódottan megrázza a fejét, majd elsiet előttem.
-Niall kérlek várj!-futok utána, azonban olyan gyorsan bepattan az autóba, hogy esélyem sincs utolérni.

A munka hátralévő részét robot üzemmódban csináltam végig. Nem akartam ott sírni. Most itt fekszem az ágyamon és vörösre dagadt szemekkel bömbölök. Niall most biztos utál! Akárhányszor hívtam mindig kinyomta a telefont, a végén ki is kapcsolta.
Az volt a baj, hogy nem ellenálltam annak a faszfejnek! De annyira meglepett a dolog és olyan hirtelen történt, hogy egyszerűen ledermedtem. Niall tuti azt hiszi, hogy élveztem azt a csókot, hogy megcsaltam! De ez nem igaz! És nem hajlandó meghallgatni. Mondjuk nem tudom mit vártam, a multkor én sem adtam rá esélyt, hogy megmagyarázza a dolgokat. Egy ócska ribancnak tartom magam, mert az is vagyok! Mindig mindent elcseszek.
-Hallo?!-veszem fel kétségbeesetten a telefont, reménykedve, hogy Ő hív.
-Szia Rose.-hallom meg Louis hangját.
-Ohh szia Louis.-mondom szomorú hangon.
-Csajszi hallottam mi történt, figyelj ne szomorkodj...
-Utál engem!-vágok sírva a szavába.
Nem érdekel, ha meghallja, furcsa módon bízok benne. Jól esik, hogy felhívott és gondolt rám.
-Ne beszélj butaságokat! Egyáltalán nem utál, csak hagyd gondolkodni, holnap biztos megbeszélitek.
-Ribanc vagyok!
-Ezt meg ne halljam mégegyszer! Abból, amit hallottam, levettem, hogy nem akartad azt a csókot. De Niall máshogy látja, mivel a barátod és ugye a féltékenység.-mondja dorgáló hangon.-Sajnos mennem kell, figyelj nyugodj meg, meg fogjátok beszélni.
-Louis...köszönöm, mindent!-mondom hüppögve.
-Mire valók a barátok?-nevet fel gyengéden.-Ha bármi gáz van, ezen a számon elérsz. Jóéjt.
-Szavadon foglak.-mosolyodom el egy pillanatra.-Szép álmokat.
Eleanor nem is tudja mennyire szerencsés Louival. Nyugtató szavainak hála, valamennyire tudom kontrolálni magam. Megfogom a fülhallgatóm, bedugom a telefonomba, majd a fülembe és elindítom a már rongyosra hallgatott számot. Lehunyom a szemeimet és álomba sírom magam, álmomban is a dalt hallom.

Written in these walls are the stories that I can't explain
I leave my heart open but it stays right here empty for days

She told me in the morning she don't feel the same about us in her bones
Seems to me that when I die these words will be written on my stone

And I'll be gone, gone tonight
The ground beneath my feet is open wide
The way that I've been holding on too tight
With nothing in between

The story of my life
I take her home
I drive all night to keep her warm
And time... is frozen (the story of, the story of)

The story of my life
I give her hope
I spend her love
Until she's broke
Inside
The story of my life (the story of, the story of)

Written on these walls are the colors that I can't change
Leave my heart open but it stays right here in its cage

I know that in the morning now I see us in the light upon a hill
Although I am broken, my heart is untamed, still

And I'll be gone, gone tonight
The fire beneath my feet is burning bright
The way that I've been holding on so tight
With nothing in between

The story of my life
I take her home
I drive all night to keep her warm
And time... is frozen (the story of, the story of)

The story of my life
I give her hope
I spend her love
Until she's broke
Inside
The story of my life (the story of, the story of)

And I been waiting for this time to come around
But baby running after you is like chasing the clouds

The story of my life
I take her home
I drive all night to keep her warm
And time is frozen

The story of my life
I give her hope (give her hope)
I spend her love
Until she's broke (until she's broke inside)
Inside
The story of my life (the story of, the story of)

The story of my life
The story of my life (the story of, the story of)
The story of my life