9.fejezet

Vas Happenin'?
Meghoztam a 9. fejezetet!
Szeretném megköszönni a több, mint 200 oldalmegjelenítést. Nagyon hálás vagyok érte, rengeteget jelent, KÖSZÖNÖM!
Jó olvasást a részhez!
*Dreamy Girl*

Reggel éles fájdalomra keltem. Laposakat pislogva nyitom ki szemeimet. Fel szeretnék ülni, azonban ez a derekamba nyilaló szúrás miatt nagyon nehezen megy. Úgy tűnik elaludtunk a kanapén filmezés közben. Vicky a földön, én a kanapén. Kitúrtam szegényt, pedig ő lakik itt, én csak vendég vagyok.
Óvatosan felkelek, nehogy felébresszem barátnőmet. Gyorsan elmegyek lezuhanyozni és felöltözni. Miután ezekkel végeztem a konyhába megyek kávét főzni. Pont, mikor leraktam a koffein adagot a pultra, Vicky álmosan be slattyog, majd levágja magát az egyik bárszékre. Halkan elmormog egy 'köszönöm'-öt, majd egy huzamban megissza a meleg folyadékot.
-Szerintem öltözz fel, lassan indulni kéne.-pillantok rá.
-Ühüm.
Megfogta magát és elvonult a fürdőbe. Meg tudom érteni, nyilván gondolatok ezrei cikáznak a fejében. Remélem azért sikerül megbeszélni a dolgot Harryvel.

Egész végig nem beszélgettünk Vickyvel. Pedig már a munkából is hazaértünk. Bosszant, hiszen tudja, hogy nekem bármit elmondhat.
-Áthívtam Niallt, ugye nem baj?-kérdezem barátnőmtől, aki épp lehuppan mellém a kanapéra.
-Persze, hogy nem.-mosolyog rám.
Épp ebben a pillanatban hallom meg a csengőt. Mosolyogva futok az ajtóhoz és ugrok barátom nyakába, miután kinyitottam. Szenvedélyes csókban forrunk össze.
-Szia gyönyörűm.-motyogja ajkaimba.
Kijelentésére zavartan fúrom fejem a nyakába. Vidáman kacarászik megszokott cselekedetemen.
Krákogást hallok az ajtóból, amire odakapom a fejem. Harry szomorkás mosollyal jön és ölelésben részesít.
-Menj, a nappaliban van.-mosolygok rá.
Hálásan rámpillant, majd elmegy mellettem. Mi elvonulunk a konyhába, nem akarjuk zavarni őket.

*Vicky szemszöge*
Nyugodtan a gondolataimba temetkezve bámultam a TV-t, amikor lépések zaja csapja meg a fülemet. Hirtelen odakapom a fejem, Harry áll mellettem.
-Szia.-suttogja.
Nem válaszolok neki, nagyon haragszom rá.
-Vicky, hallgass meg kérlek.
Haragosan ránézek, majd a szemben lévő fotelre biccentek. Veszi a lapot, leül és egyenesen a szemembe néz.
-Figyelj nagyon sajnálom, nem tudom miért tettem. Egyszerűen megijedtem, sok nővel hoztak már hírbe és nem akartam, hogy átmenj azon, amin ők.
-Szóval engem akartál megvédeni, na ne nevettess.-mondom neki szemrehányón.
-Pedig így volt, kérlek ne haragudj, ha tehetném, visszaforgatnám az időt...
-De már megtörtént.-vágok a szavába.-Harry nagyon megbántottál, szeretném átgondolni a dolgot, majd kereslek.-állok fel, majd felszaladok a szobámba, őt ott hagytam leforrázva.
Idegesen rontottam be a szobámba, majd levágódtam az ágyra. Nem sírtam, hiszen nem szomorú voltam, hanem dühös és csalódott.
Örültem, hogy eljött, de nem értem. Azt hitte, ha idejön akkor a nyakába borulok? Hogy megbocsájtok neki és sírva ugrálni kezdek? Akkor tévedett. Nagyon megbántott és ezt nem lehet egykönnyen elfelejteni. Talán nem vagyok elég jó, vagy elég szép? Harry bárkit megkaphat, miért kellenék neki én? Hülye voltam. Túl átlagos vagyok! Túl egyszerű. Hittem egy olyan dologban, ami már eleve halott volt.
-Gyűlölöm!-kiáltok fel.
Idegességemben elkezdem püfölni a párnát. Nem tudom, hogy vezessem le a dühömet, ez tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak.
-Picsába!-motyogom könnyezve.
Bevertem a kezem az ágy támlájába. Sikerül úgy felhorzsolnom, hogy kiserkenjen a vérem. Elmegyek a fürdőbe és bekötöm a kezem. Ez is Harry miatt van! Nem hiszem el!