16.fejezet

Sziasztok!
Sajnálom, hogy nem írtam eddig, nem volt ihlet! Ez egy rövid rész, sajnos nem tudtam többet kihozni magamból. A kép alul az új szereplő, tudni fogjátok ki;)
Hallottátok a srácok új számát? Én beleszerelmesedtem:) Bocsi nem enged linkelni, de erre gondoltam---> One Direction-Half a heart
Nem is húzom tovább az időt.
Jó olvasást,
*Dreamy Girl*

Lassan közelített felém, mire én egyet hátráltam. Lemondóan sóhajtott, majd biccentett.
Lassan sétáltunk egymás mellett, csendben. Szerintem nem nekem kéne ezt megtörni, hanem neki!
-Azt hittem, jobban fogsz örülni nekem.
-Azok után, amit tettél ne várj sokat!
-Te is ezt tetted volna-suttogja maga elé.
Megálltam. Elkaptam a karját, idegesen magam felé fordítottam.
-Nem, én nem! Találtam volna más megoldást!
-Rose.
-Nem most én beszélek!-emeltem fel a hangom.-Van fogalmad róla mit éreztem?! Benned bíztam a legjobban, téged szerettelek a legjobban! Miért mentél el?! Miért hagytál itt egy büdös szó nélkül?!

*Vicky szemszöge*
Tegnap Lou elment Rosehoz, azonban semmit sem tudunk kiszedni belőle. Biztos sikerült beszélnie vele, ismerem már annyira Lout, hogy tudjam, valamit titkol.
Nekünk is a barátunk, mondd már el!-nyaggatja Liam már sokadjára a kanapén punnyadó Louist.
-Nem mondott semmit-hajtogatja a már sokadjára hallott mondatot.
-Biztos mondott, ne nézz minket hülyének! Rose a legjobb barátnőm, jogom van tudni mi van vele!-kiáltok rá én is.
Unottan megrázta a fejét, mivan?! Ha fel akarta baszni az agyam, akkor sikerült! Idegesen elkezdtem járkálni, nem tudtam, hogyan vezessem le a feszültséget. A hozzám legközelebb lévő tárgy, ami történetesen a polc volt, sínylette meg az egészet. Hangosan felszisszentem, akkorát ropant az ujjam, hogy azt hittem eltört. Harry odasietett hozzám.
-Bassza meg Louis, miért nem vagy képes elmondani?!-rivall rá legjobb barátjára.
-Jólvan, de ha Rose megharagszik azt fogom mondani, hogy megfenyegettetek!
Idő közben kaptam jeget a kezemre. Mindenki leült és Lout bámulta.
-Bobby visszajött.
-Mivan?!
-Rose talán pont most találkozott vele.
-Ki ez a Bobby?-szólal meg ma először Niall.
Talán Ő borult ki a legjobban, nem értett semmit.
-Bobby Rose bátyja-suttogom magam elé.
Louis bólint egyet, célozva arra, meséljem el én.
-Bobby 22 éves, 3 éve hozzá akarták adni egy lányhoz. 19 éves fejjel nem akart házasodni, főleg, hogy a csajjal nem is kedvelték egymást. Egyik reggel, mikor Rose átment hozzá, nem találta a szobájában, elvitte az összes cuccát. Semmit nem mondott Rosenak, aki teljesen összetört. A bátyja volt a mindene, őt szerette a legjobban. Bobby nevelte fel, hiszen a szüleik sosem voltak otthon. Rose 17 évesen elvesztette azt, akit a világon mindenkinél jobban szeretett. Nem értem miért jött vissza!-mondtam el gyorsan.
Mikor felpillantottam mindenki arcán döbbenet ült.

*Rose szemszöge*
-Figyelj, nagyon sajnálom, nem akartalak így itt hagyni. Tudod anyáék milyen akaratosak, ez volt az egyetlen megoldás! Hidd el téged volt a legnehezebb itt hagynom, te vagy az én pici hugom és örökre az is maradsz! Meg tudsz nekem bocsájtani?-kérdi mélyen a szemembe nézve.
-Meddig maradsz?
-Hazajöttem Rose, már nem megyek vissza, itthon maradok.
Sírva a nyakába vetettem magam. Mégis csak a testvérem, ő a mindenem. Haragszom még rá, de az örömöm most sokkal nagyobb.